Milyen lehet egy olyan város, ami a turistaforgalom szempontjából eléggé hátul van, és egykori fő gazdasági bázisa ma már nem létezik? Séta Komlón, az egykori bányavárosban, a szocialista realizmus bástyájában.
Egy szabad délutánt, estét tudtam csak Komlóra áldozni, de így is érdekelt. Milyen lehet egy olyan város, ami a turistaforgalom szempontjából eléggé hátul van, és egykori fő gazdasági bázisa ma már nem létezik?
Komlót meglepően érdekesnek találtam ahhoz képest, hogy milyen a híre. A magyarok fejében talán Salgótarjánnal és Ózddal lehet egy kategória. Annyiban meg is áll a dolog, hogy Salgótarján és Komló körül is rengeteg a turista útvonal, szép a természeti környezet.
Komlót először egy 1256-os oklevél említi Villa Complov alakban, a 13.-14. században további nevei: Cumplow, Kemle, Komlod, Komlou, Konlod, Comulod. Sokáig a pécsváradi apátsághoz tartozó falu volt. És akkor nézzük meg a 20. századi lakosságszámot. 1910-ben 1513 lakos, 1950-ben 5812 lakos. Majd 1951-ben városi rangra emelték, és 1954-ben Komlóhoz csatolták Kisbattyánt, Mecsekfalut (amelynek neve 1928-ig Szopok volt) és Mecsekjánosit. A szocializmusban Mánfa is Komlóhoz tartozott. Így az 1960-as lakosságszám már 23588 fő lett! Az 1990-es években a lakosság még 31 ezer fős volt, 2001-re ez 27 ezerre csökkent, 2024-ben pedig már 20 ezer fő alá süllyedt - ez főleg azzal magyarázható, hogy a bányászat megszűnésével nagyon kevés a munkalehetőség. Az sem segít a helyzeten, hogy 2023. augusztus 1-én bezárt a vasútállomás, megszűnt a vasúti személyforgalom.
A szénbányászat már az 1890-es években megindult, de az igazi nagy fejlődés 1952-ben indult be, amikor a Dunai Vasmű számára kellett kiépíteni a széntermelést és -szállítást. A bányászat 2000-ben állt le végleg. Az egykori szénosztályozó és teherpályaudvar helyén ipari park létesült.
A múzeumba sajnos nem jutottam be, pedig biztos érdekes lehetett volna tanulni a Komlosaurus Carbonis-ról, Magyarország első dinoszaurusz leletéről. Komlón forgatták 1961-ben "Az ígéret földje" c. magyar filmet is, és ugyanebben az évben még egy nagy esemény volt a városban: ellátogatott ide Jurij Gagarin, az első űrhajós. Moldova György 1971-ben könyvet is írt a városról. De Komlóhoz kapcsolódik a Rózsaszín Pitbull együttes "Szén City" című albuma is, az együttes ugyanis komlói eredetű.
Én magam a Nagy Apartmanban szálltam meg, ide érkeztem. Így rögtön megnézhettem a Kiss József utcát, ami végig a szocialista realizmusban épült társasházakkal épült ki. A 11. számú háznál érdemes megállni, itt ugyanis megőrizték az építéskor a falra felfestett ütemtervet.
A ház azóta is áll.
A Lidl közelében találni rá erre a bányászati emlékhelyre. Itt volt a Kossuth altáró, amelynek építése 1949-ben kezdődött. 1952 és 2000 között működött, biztosítva az Anna, Zobák, Kossuth és részben a Béta és a III-as akna szenének eljuttatását a szénpályaudvarra. A tárón történt a dolgozók szállítása is. A mintegy 6 kilométeres föld alatti járatrendszer utolsó szakaszát 2001-ben tömedékelték be.
Ennek közelében, a sínek túloldalán áll az egykori munkásmozgalmi emlék, felirata szerint "A munkásmozgalom harcosainak emlékeire". 1959-ben avatták fel, a viszonylag ismeretlen Bizse János festőművész és Navratil Géza alkotása.
Innen pedig már csak pár lépés a bányászati emlékmű. Ezt 2014-ben avatták fel, Bachmann Zoltán szerkesztette össze a darabokat. A nagy kerék az egyik aknatoronyé volt, 9 tonnás, átmérője 6 méter. Mellette csille, mozdony, a mozdonyhoz kapcsolt kocsik láthatók. Valamikor ezen a területen, a Tesco és a Lidl helyén vasúti pályaudvar állt a szénbányászat szolgálatában.
Ha kisétálunk ahhoz a térhez, ahol az önkormányzat épülete is áll, a főúton átellenben egy földszintes üzletsort láthatunk vendéglátóhelyekkel, fagyizóval, egy-két üzlettel. Az ezek feletti domboldalban áll a bányász emlékmű, ide azért is érdemes felmenni, mert némi kilátást is kínál a városra.
Ifj. Szabó István 1973-ban felavatott alkotása betonból, labradoritból és krómacélból készült, és a bányaácsolatot teszi meg fő fomává, térplasztikává. Mellette márvány táblákon sorolták fel a bányászat mártírjainak, a halálos áldozatoknak a neveit.
Sokkal vidámabb témát dolgoz fel a "Zenélő fiatalok" című kompozíció, amely a zenetartárt és a tanítványát alumíniumba öntve ábrázolja a Városház téren, Komló főterén. Korábban a Lenin szobor állt a helyén. Ezt a szobrot eredetileg a Zobák-aknánál állították fel 1964-ben. Miután 1999-ben bezárt a bánya, a szobor átkerült erre a helyre: 2001-ben, a komlói Gyermekkórus Fesztivál nyitónapján avatták fel újra.
Az önkormányzat épületén emléktábla tájékoztat arról, hogy Jurij Gagarin 1961. augusztus 20-án látogatott el Komlóra. A nagy eseménynek még egy emléke van, de az nem látható. A Gagarin utca 4. alatt, az iskola szélfogójában egy Gagarin mozaikkép található a falon, de szekrényekkel takarták el a mozaikot. Egyrészt emiatt az nem látható, másrészt így talán egyszer újra felfedezik a rejtőző alkotást.
Egy gyors hamburger a helyi vendéglátásban, egy kis feltöltés a Lidl-ből, aztán visszamentem a szálláshelyemre. Másnaptól indult a "végső roham", letudni a Dél-dunántúli Kéktúra utolsó kilométereit is.