Mit utálok az álláskeresésben?

Lassan már egy éve, hogy állást keresek, így elmondhatom, láttam már egy s mást az álláshirdetésekben.  Így most megosztanám, mi az, amitől agyérgörcsöt kapok.

Még mielőtt belekezdenék, szeretném leszögezni rögtön az elején! Amit itt most leírok, az csak az saját szemszögem, és tapasztalatom, nem feltétlenül azonos az álláskeresők tömegével. Ebből kifolyólag lehet, hogy tévedek, vagy csak nekem túl magasak az elvárásaim. Ezúton is bocsánat, ha esetleg valakit megbántok, nem célom vele, csupán gondolatébresztőnek szánom.

Körülbelül egy éve jutottam arra a döntésre, hogy ideje váltanom. A pénzzel nincsen gondom, viszont a munkakörülményekkel annál inkább, és szeretném a diplomámat is hasznosítani, ha már megdolgoztam érte.

Utoljára a gazdasági válság idején voltam aktív munkakereső, és sajnos elmondhatom, hogy azok a dolgok, melyek már számomra szemet szúrtak akkor, most sem nagyon változtak. A teljesség igénye nélkül nézzük őket.

  1. Hívószavak

Kezdjek először egy tágabb fogalommal, a hívószavakkal, angolul buzzwordökkell (Később néhányat meg is említek). Ezek olyan frázisok, melyeket olyan gyakran használnak, hogy kiherélté, jelentés nélkülivé válik. Gondolok többek között a „versenyképes fizetés és juttatási csomag”, „nemzetközileg elismert cég” vagy „fejlődési lehetőségek” kifejezésekre.

Itt adódik a kérdésem: Manapság a csapból is az folyik, hogy legyünk kreatívak, ha álláskeresésről van szó, tonnányi anyag van arról, hogyan turbózzuk fel az önéletrajzunkat, hogy kerüljük a felesleges lózungokat íráskor. Míg a másik oldalon álláshirdetések tömkelege van egy kaptafára felhúzva. Ami nem probléma, hiszen nekik is csak egy oldal áll rendelkezésükre a hirdetés megírásához (feltételezem). Azonban akkor ne várjanak el tőlünk olyanokat, amikre ők maguk nem hajlandók.

  1. „Versenyképes fizetés”

Az egyik legutálatosabb hívószó. Versenyképes. Mivel? Az indonéz fizetésekkel? A hazai árszínvonallal? A kengyelfutó gyalogkakukkal? A szó olyan képlékeny, hogy egyszerűen mindenki másképp értelmezi (és egy adott szituációban akár formálható is a jelentése). Például nálam a versenyképes azt jelenti, hogy a fizetésem fedezi a megélhetési költségeket (albérlet, rezsi, kaja), emellett tudok félrerakni, illetve jut egy kevés valami extra fogyasztásra.

Mit gondoltok, Magyarországon ez mennyi lehet? Hányan adják meg?

Másik kedvencem, mikor versenyképes fizetést hirdetnek, de a pályázatunkban jelöljük be a fizetési igényünket. Most akkor mit gondoljak?

  1. Bérsáv hiánya

A versenyképes fizetés lózung helyett értelmesebb lenne a bérsávot feltüntetni. Rengeteg energiát spórolnának meg a cégek, illetve a munkavállalók is. Persze, ennek van jogi háttere is, a bér GDPR adatnak számít, de érdekes módon itt Angliában is megadják az álláshirdetésekben. Pedig a GDPR a jogrendszerben itt is él.

  1. „Dinamikusan fejlődő cég”

Újabb buzzword. Anno még a válság idején is minden hirdetésben láttam. Csak azt nem értettem, hogy ennyi dinamikusan fejlődő cég van, akkor hogy lehet válság?

  1. Adok-kapok

Másik kedvencem, mikor már-már negyed oldalnyi elváráshalmazt adnak fel, ehhez képest, amit a cég ad, azt ki lehet írni három sorba. Ez nem kicsit riasztó lehet a munkavállaló számára.

Igaz, ennek is több oka lehet. Van, mikor három munkakört kell csinálni, de sokszor érződik, hogy a hirdetés írója se nagyon tudja, mi kell ahhoz a munkakörhöz.

Nagyon sokszor látom, hogy az elvárt tapasztalat nincs összhangban a pozícióval. Például junior állás minimum 3-4 év tapasztalattal, de volt olyan is itt Angliában, hogy a gyakornoki álláshoz is kellett két év.

  1. Inkompetens/túl hosszú felvételi folyamat/válaszidő

Ez a példa pont itt Angliában esett meg velem. Láttam egy álláshirdetést, illet rám a leírás, hát elküldtem az önéletrajzomat, motivációs levelet. Néhány nap múlva jött a válasz, melybe egy 12 oldalas(!) dokumentumban ugyanazt le kellett írnom, ami a pályázatomban volt. Extra információ csak néhány kérdésben volt szó.

Ezt komolyan nem értem. Ha már egyszer elküldtem a pályázatomat, akkor miért kell újra? Olyan lehetetlen egy doc-os fájlt megnyitni, percek alatt átlátni, mi áll benne, megszerkesztve?

Vagy amikor a kiválasztási folyamat során derülnek ki bizonyos információk. Az is csodálatos tud lenni…

A másik a nagyon hosszú válaszidő. Volt, hogy 3 hét után adott életjelet magáról a kiszemelt cég. Most lehet gondolni, ezalatt a 21 nap alatt valószínűleg én ültem a tojásaimon a telefon mellett, hogy egyszer már csörögjön valaki! 

Gondolhatjátok mennyire.

Ez persze kétélű dolog. Lehet, hogy a kiválasztási folyamat hosszú, lehet, hogy tényleg olyan sok a jelentkező, vagy ki tudja, mi lehet még? Ez igaz, aláírom. Akkor könyörgöm ne várják már el, hogy 2 másodperc alatt megmondom, hogy melyik pályázatról van szó, miközben az elmúlt 3 hétben én éltem egyszerű kispolgári életemet, sőt, akár több önéletrajzot is elküldtem már.

Mondjuk még mindig sokkal többre becsülöm, mint a következőt.

  1. Indoklás nélküli elutasítás

Korábban már írtam róla, erre nem pazarolnék sok szót. Mindenki tudja, milyen érzés, mikor arra nem veszik a fáradságot, hogy visszaírjanak: Pubikám, nem kellesz.

Még ha csak egy egyszerű sablonlevél is, az is jobb, mintha nem válaszolnak vissza. Mert ezzel legalább tudom, hogy a munkáltató vette az időt és energiát hegy bemásoljon egy sablonszöveget, és elküldje a jelentkezőnek.

  1. Család/gyerek/jövő

Ezzel személyesen nem találkoztam, viszont néhány ismerősöm már említette, és az interneten is viszonylag gyakran belebotlok. A lényeg, hogy ha az interjún kiderül, hogy az illető gyerekes, vagy gyerek előtt áll, akkor nem veszik fel.

Ami szerintem egy elég alattomos húzás.

Néha tényleg azt gondolom, hogy Magyarországon ha gyereked lesz, akkor egyenesen jegyet váltottál a szegényedés felé.

  1. Nem releváns „szolgáltatások”

Ingyen kávé, belvárosi munkahely, esetleg szép kilátás, kutyabarát munkahely stb. Gyerekek, dolgozni akarok hozzátok menni, nem kávét szürcsölni az erkélyen.

Az is elgondolkodtató, hogy kutyabarát munkahelyek vannak, de ha családról van szó… Prioritások?

De nem baj, de legalább bejelentett munkahelyet felajánlják. Amúgy ennek nem alapnak kéne lenni?

Nagyjából ennyi lenne. Még egyszer leírom, nem akarok megbántani senkit, csupán a tapasztalatomat akartam megosztani.

Most pedig kérem a HR-eseket, mielőtt kivégeznek, adjanak egy percet, hogy felvegyem a szemkötőt, és rágyújtsak.