A koronavírus szimbolikája, tanulságai

Sok kis apró jelenség az elmúlt két hét alapján, melyre reflektálni szeretnék, és talán magunkra is ismerünk.

 


Olaszország útján?

Nem tudom mennyire emlékeztek arra, amit írtam majdnem két hete. Abban még csak feltételeztem, hogy Nagy-Britannia Olaszország útjára fog lépni, mivel elkésett a korlátozó intézkedésekkel.

Azóta London gyakorlatilag kiürült, és a betegek száma is megnőtt. Drasztikusan.

Jelenleg 19522-en betegedtek meg, és 1228-an lelték halálukat. Az esetek majdnem harmada itt Londonban van.

91787224_1908904779240619_6840839938439643136_o.jpg

91501557_1908901202574310_3636707959536353280_o.jpg

És a növekedés nem áll meg. Sőt, már eljutottunk odáig, hogy minden harmadik napon duplázódik a megbetegedések, és a halálesetek száma.

Adódik a kérdés: valóban Olaszország útjára lépett az Egyesült Királyság? Eddig úgy néz ki, igen. Növekedés alapján biztosan. Bár még a számok még nem olyan nagyok.

Mindenesetre a brit kormány már tervezi a szükségkórházak felállítását. Az egyik éppen tőlem olyan fél órára lesz a folyóparton.

Bár a vezetés már végre megtette a szükséges intézkedéseket (kijárási korlátozás, szükségkórházak, stb.), de eddig a jelek arra utalnak, hogy csak rohannak a vírus után.

Miért a WC papír?

A koronavírus-járvány egyik legnagyobb talánya a WC-papír. A jelenség az egész világon megfigyelhető, kultúrától függetlenül.

Pedig, ha józan paraszt ésszel gondolkodunk, akkor mit kéne először felvásárolni katasztrófa estén? Vizet(!), tartós élelmiszert, higiéniás termékeket. Azonban mégis először budipapír kellett.

Bevallom az elején én is jót nevettem az embereken, aztán elkezdtem gondolkodni: biztos van valami logikus magyarázat is.

Emlékszem a főiskolai tanárom szavaira, mikor szociálpszichológiát tanultam: „attól, hogy az ember hülyeséget csinál, még nem biztos, hogy hülye”.

„Nem a f*szt!” – mondtam magamban akkor.

Szóval a választ a kérdésre a klinikai pszichológiával foglalkozó Steven Taylor adja meg, aki The Pyshology of Pandemics (A világjárványok pszichológiája) címen könyvet jelentett meg.

A vizsgálatok szerint akkor indulnak pánikszerű vásárlások, amikor a fenyegetés nagysága - jelen esetben egy globális világjárvány - és a veszély mérséklését szolgáló egyszerű válasz - mossunk gyakran kezet - nincs összhangban egymással.

A pánikvásárlás ráadásul olyan, mint az önbeteljesítő jóslat: ha egyszer valaki elkezdi, akkor sokan követni fogják és végül tényleg áruhiány alakul ki ott, ahol a felesleges felvásárlások nélkül nem lenne hiány.

Emlékezzünk csak vissza! Mi volt a legelső híradások között? Hogy az emberek vásárolják a WC-papírt. Az interneten milyen mémek terjedtek? “WC-papírosak”. Mivel viccelődtünk hetekig a Facebookon? Az értelmetlen toalettpapírfelvásárlással. Mindezzel akarva-akaratlanul, tudatalatt azt erősítettük meg a társadalmban, hogy hiány van wc-papírból (holott akkor még nem volt).

91727531_1908901279240969_8655210733325254656_n.jpg

Ezután jött az önbeteljesítő jóslat. Megjelent a vírus Magyarországon (vagy Angliában), és a tömeg egy emberként rohant a boltokba.

Ehhez társult a hatóságok tájékoztató tevékenységének gyengesége, illetve késői intézkedések. - mondja Frank Farley, a Temple University professzora. E szerint az emberek egyfajta túlélési logikával válaszolnak az olyan nagy veszélyekre, mint egy világjárvány - azaz úgy érzik, hogy a túlélésük nem garantált.

Ezt még tetézi Andy Yap és Charlene Y. Chen, a szingapúri INSEAD kutatóintézet kutatásai. Arra jutottak, hogy az emberek hasznosítható, praktikus dolgokat vásárolnak olyankor, amikor úgy érzik, hogy elvesztik az ellenőrzést a körülöttük zajló, a sorsukat formáló események felett. A koronavírus-járvány éppen ilyen sorscsapás.

Életeket ment a koronavírus?

Bizarr ezt leírni, de van benne igazság.

Mindenki látja, micsoda korlátozó intézkedéseket vezettek be szerte a világban. Becslések szerint ebben a pillanatban is 3 milliárd ember, tehát a Föld népességének harmada is otthon csücsül, mert a vírus miatt nem tud menni dolgozni.

Nos ez a 3 milliárd gyakorlatilag kiesett a fogyasztásból, ebből kifolyólag kevésbé szennyezi a Földet. Állnak a gyárak, kevesebb autó, repülő van forgalomban, stb. Az Earther készített egy nagyon jó interaktív térképet, mellyel össze tudod hasonlítani az állapotokat a járvány előtt és után. Elég szemléletes.
Ne felejtsd el a dátumot is beállítani a sarokban!

Becslések szerint csak a szennyezett levegő miatt kb. 8 millióan halnak meg szerte a világban. Nos, ha nem is mind, de most sokan megmenekültek.

A másik érdekes dolog, hogy a Föld elkezdett részben tisztulni. Számos eseteket írt meg a sajtó, hogy a környék a karantén miatt mentesült a szennyezés alól, vagy a korábbi töredékét kapja csak. Például hosszú idő után látták a kínai nagyvárosokban az eget (nem vicc!), vagy hogy Velencébe visszatértek a hala, delfinek, konkrétan le lehet látni meder aljába.

Bár ez az elhunytak családtagjait aligha fogja vígasztalni.

A 22-es csapdája

Sokan nem beszélnek róla, de sajnos muszáj, mert sokszor az életben nem mindig van jó választás, csak “jobbik rossz”.

Most is ez van. Sokan kérdezik hogy mi lesz a járvány után?
Két lehetőségünk van. Legalábbis amíg nem lesz ellenszer.

Az egyik az, hogy itthon maradunk, és várunk, ezáltal megmentve a legveszélyeztetettebb rétegeket, az időseket.
Másik oldalról viszont ez a várakozás napról-napra tönkreteszi a gazdaságot. És ha majd visszatér minden a normál kerékvágásba -amit még mindig nem tudjuk, mikor lesz -, egy munkanélküliségtől, tönkrement családoktól, hitelekkel terhelt, és számtalan gazdasági, társadalmi, emberi nehézségektől terhelt világba térünk majd vissza.

 91102201_1908938615903902_1019856880836542464_n.jpg

Emlékeztek még 2008-2012-es évekre? Én még elég aktívan.

Vagyis minél többet várunk idehaza, annál nagyobb lesz ez a válság. Egyes elemzések szerint, a 2. világháború utáni történelem legnagyobb válsága jöhet.

És mi csak várunk, várunk, várunk…

Szóval vagy várunk, és hagyjuk, hogy ez a válság mélyebb legyen, ami által emberek is meghallhatnak, vagy próbáljuk újra szépen lassan élni az életünket, beindítani a gazdaságot, kockáztatva, vagy beáldozva az időseket, szeretteinket.
Komoly erkölcsi dilemma ez, nem is kívánok rá válaszolni. Viszont muszáj beszélni róla, mert most sajnos jó megoldás nincsen. A halogatás meg sose volt jó tanácsadó.

Társas magányból magányos társaság

A végére egy kis jó hír. A kijárási korlátozás sokunk számára gyökeres változásokat hozott. Az elmúlt években rengeteg ember társas magányban élt, vagyis sok ember vette körül, de mégis valamilyen szinten el voltak idegenkedve a másiktól. Magányosak voltak. Erre van komplexebb magyarázat is, de ebbe most nem mennék bele.

Most, hogy a tásaságot mellőzzük, hiányával az felértékelődött. Ebben reménykedek én is, hogy végre az emberek elkezdenek végre újabb, mélyebb beszélgetéseket kezdeményezni egymással, teljesebbé élhetik meg kapcsolataikat.

91124223_1908931385904625_6972256613323243520_n.jpg

Érdekes ez az egész helyzetnek a szimbolikája. Amikor vészhelyzet van, az összehozza az embereket, és együtt próbálnak felülkerekedni a nehézségeken. Most, éppen az van, hogy nem lehetünk együtt, tartanunk kell a távolságot egymástól.

Irónikus nem?

Mindenesetre folyamatosan lehet látni hogy mennyien igyekeznek a lehetőségek szerint segíteni az emberek. Itt Angliában 750 ezer önkéntes jelentkezett 250 ezer helyre, Magyarországon is varrják a maszkokat, Olaszországban egy idős pap áldozta fel az életét egy másik betegért.
Vagy csak egy WC-papírt szállított egy barát a másiknak drónnal.

Szóval nem velejéig romlott az ember, de csakis rajtunk múlik hogyan formáljuk a világot. Közhely, de így van.

Szóval hajrá!