Mikor választásokra kerül a sor, valahogy mindig előkerül a választójog kérdése. Magyarországon szokott nagy dilemma lenni 4 évente, mivel a lakosság igen tekintélyes hányada él külföldön, emiatt irigységgel egybekötött ellenérzéssel szokták fogadni honfitársainkat, mondván nem is itt adózik, akkor ne is szavazzon.

Míg a jobb oldal részéről a kivándorolt vagy külföldön dolgozó magyarok a célpont, addig az ellenzéknél a trianoni országcsonkítás következtében “külföldre”, önhibájukon kívül került magyarok a dehumanizált szavazógépek.

Úgy látszik a téma itt Angliában is felvetődött, mégpedig a Munkáspárt részéről. Jonathan Reynolds, a Labour képviselője fogalmazott a BBC-nek, miszerint azok az EU állampolgárok, akik itt élnek és dolgoznak az Egyesült Királyságban, lehessenek ugyanúgy részesei a brit demokrácia működési folyamatának. Elmondása szerint ez a párton belül már dolgoznak rajta, ugyanis nem titkoltan ez lenne az alapja annak, hogy az országot - mondhatni fű alatt - visszavigyék az Európai Unióba.

Nem sokkal később már London polgármestere, Sadiq Khan is csatlakozott a javaslathoz. Bő másfél perces videóban mondott köszönetet az európai állampolgároknak, akik itt élnek a városban, és a Brexit sem tántorította el őket.

“Ti vagytok a fő ok, hogy London a legdinamikusabb, legsikeresebb és vibrálóbb hely a földön.” – mondja.

Érdekes, mikor ezen szavakat hangoztatja, nem éppen egy európai sráccal szelfizik a videóban (amit azóta már nem is találunk)...

Szóval a lényeg, hogy itt is szóba került a szavazás kérdése, csak most egy másik irányból.

Szavazatbiznisz

Jelenleg 3,5 millió EU állampolgár rendelkezik settled, és további 2.7 millió pre-settled státussal. Vagyis ez összesen 6.2 millió fő. Ezen emberek többsége a nagyobb városokban él, ami jó részük, munkáspárti vezetésű.

A Munkáspárt a legutóbbi szavazáson is azzal kampányolt, hogy új megállapodást köt az EU-val, majd népszavazást rendez, ahol a szavazók választhatnak a megállapodás elfogadása és az EU-ban maradás között. A győzelem elmaradt, de a remény, hogy újra EU-tag legyen az ország, még él.

Figyelembe véve, hogy mennyire szoros volt a Brexit népszavazás eredménye (a különbség 1,27 millió szavazat, ami mindössze 3,8 százalék volt), van abban ráció, hogy felhasználjanak minket egy esetleges „visszaszavazásnál”.

A történethez az is hozzátartozik, hogy bár a konzervatívok is masszívan lejtmenetben vannak, s a Munkáspárt még mindig a legjelentősebb ellenzék, pozíciójuk számottevően csökkent. 20 évvel ezelőtt több mint 400 mandátummal rendelkeztek az alsóházban, ma már azonban ez a szám már csak a fele. Azonban ezzel a 6 millió emberrel – és egy eredményes kampánnyal - ismét partiban lehetnek a Torykkal szemben.

Annál is inkább, mert egy friss felmérés szerint már a Labour nyerne, ha most rendeznék a választásokat.

Hogy valóban fogunk-e szavazni azt csak az idő fogja megmondani. S hogy ez jó nekünk? Én kétlem. Ha sikerül, akkor a társadalom egy jó részének leszünk a kereszttüzében (lásd Brexit). S bár az itteni politikai kultúra messze kifinomultabb mint Magyarországon, nem jelenti azt, hogy nem válhat az ország népe olyan szinten megosztottá, mint odahaza.

Attól meg az Isten irgalmazzon minket.