Hadházi László humorista után szabadon: Most már biztos, hogy van, ami fénynél is gyorsabban terjed. Ez pedig a f*szság.

Ha valakit érdekel a műsor, itt megtekintheti. 

Koronavírusos világunkban a fénynél is sebesebben terjednek az álhírek, melyeket akár nem is vehetnénk komolyan, de sajnos súlyos következményeik vannak. Másfél hete például Birmingham és Liverpool környékén 5G adótornyokat gyújtott fel néhány okos, mert meggyőződésük, hogy az 5G a vírust terjeszti.

Én már eleve nem értem, hogyan tud egy biológiai életforma elektromágneses hullámokon terjeszkedni? Affene! Vissza kell mennem biológiát tanulni.

Az álhírek háttere

Adódik a kérdés, hogy vajon miért terjesztik, mi a kitalálójának az indítéka? Nos a válasz nem ilyen egyszerű.

Álhír és álhír között is van különbség, muszáj őket megkülnböztetni. Vannak olyan álhírek, melyek nem titkoltan a humort, vagy a szatírát szolgálják, sőt ilyen kamuhírportálok is léteznek.

A másik kategória már sokkal károsabb. Ezekkel akár már választásokat befolyásolhatnak, emberéleteket követelhetnek. Ilyen az előbb említett 5G adótorony felgyújtása, de hazánkban is szép számmal terjednek, köszönhetően a kormány propagandagépezetének. Csak tavaly 80 sajtópert vesztettek, mert valótlan tényt közöltek.

Ez különösen érdekes, főként, ha figyelembe vesszük, hogy a kormány 2016 szeptemberében elfogadta a Digitális Jólét Programot, melynek keretén belül a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia tájékoztat az internethasználat lehetséges veszélyeiről.
Eszerint „A tudatos megtévesztés, vagyis a manipuláció, mivel a médiaszöveg-fogyasztónak – különösen a kevéssé plurális nyilvánosság esetén – nincs lehetősége a média által közzétett információk igazságtartalmáról más módon, mint a médiából meggyőződni, márpedig így súlyosan sérülhet az őt megillető korrekt tájékozódáshoz, közérdekű információhoz jutáshoz való joga”.

Vagy elég, ha Trump emlékezetes felszólalására gondolunk, mikor a koronavírust “hoax”-nak (kamuhírnek) nevezte, és nem kell vele törődni.

Most az USA vezeti a halálozási statisztikákat…

Illetve a harmadik kategória, ami csak a haszonszerzésről szól. Az ezres vagy sokszor akár milliós nagyságrendű megosztások igen jól hoznak a konyhára az ilyen jellegű hirdetésekkel túlterhelt oldalak tulajdonosainak.
A probléma megint ott kezdődik, hogy ezzel a közvéleményt is lehet befolyásolni.

És ezek – hála nekünk és a megosztásainknak– a fénynél is gyorsabban terjenek. Előrejelzések szerint a jövőben a nyugati világban a hírek nagy része kamuhír lesz, szóval nagyon is fontos tisztában lennünk ezek felismerésével.

Van megoldás?

A helyzet az, hogy még a nyugati kormányok is gyerekcipőben járnak a kamuhírek visszaszorításának terén. Ha egy álhírportált sikerül felszámolni, rögtön megjelenik több másik, szóval ez macska-egér játék nem vezet semmire.
Legtöbbet mi, állampolgárok tehetünk, nem az állam. A legfontosabb a tudás, hogy megkülönböztessük az álhíreket a valóditól.

Hogyan ismerhető fel?

• Több helyen is megjelenik? Újságíróként anno volt egy nagyon fontos szabály, amit igyekeztem betartani: Egy hírt csak akkor közlünk, ha már két másik megbízható forrás is megerősíti. Ezt a szabályt lehet tartani. Ha több portált olvasunk, és ott is látjuk ugyanazt a hírt, akkor szinte biztos, nem álhírrel van dolgunk.
• Figyeljünk oda a szalagcímekre! Többnyire gyanúsak az olyan tartalmak, amelyek úgy kezdődnek, hogy „ezt nem fogod elhinni”, „kattints ide, ha tudni akarod, hogy…”, valamint azok is, amelyek CSUPA NAGYBETŰVEL SZEREPELNEK.

• Vizsgáljuk meg alaposan a linket! A kamuoldalak sokszor olyan URL-t választanak, amely kísértetiesen hasonlít egy létező, ismert, megbízható oldal címére, csak egy apró részletet cserélnek ki benne: ez lehet akár más végződés (pl. .hu helyett .info), egy kötőjel, vagy bármi egyéb. A lényeg, hogy minél inkább hasonlítani akar az eredetire, annál gyanúsabb a dolog (pl. CMN).
• Nyomozzuk le a forrást! Mindig érdemes megvizsgálni, hogy kitől, milyen szervezettől származik a cikk, leinformálható-e a szerző.
• Figyeljünk a gyanús formázásra! Az álhíreket tartalmazó weboldalak gyakran hemzsegnek helyesírási és/vagy elütési hibáktól.
• Nézzük meg alaposan a képeket! A fake newshoz gyakran olyan fotót választanak, amelyet kiragadtak kontextusából, esetleg olyan módon manipuláltak, hogy az félrevezeti az olvasót. Szerencsére manapság már képek alapján is kereshetünk a Google-n, így könnyen megtalálhatjuk a kép eredeti forrását.
• Sehol máshol nem jelent meg az adott hír, holott csupa nagybetűvel hirdeti, hogy VÉGRE BIZONYÍTÉKOT TALÁLTAK, HOGY HOLNAPUTÁN KIS KEDDEN ELJÖN AZ APOKALIPSZIS? Természetesen elképzelhetőek olyan hírek, amelyek annyira jelentéktelenek, hogy máshol nem jelennek meg, de többnyire egy valós hírt nem csupán egyetlen weboldalon (vagy több, kísértetiesen hasonlító weboldalon) fog lehozni.
• Nézzük meg, hogy a szöveg alátámasztja-e a címben foglaltakat! Mint láthattuk, megdöbbentően sok ember tájékozódik kizárólag szalagcímek elolvasása után, és sok esetben úgy is osztanak meg egy-egy hírt, hogy valójában el sem olvasták a törzsszöveget. Érdemes pedig, hiszen a fake news esetében igen gyakori, hogy a szövegnek gyakorlatilag köze sincs a figyelemfelkeltő címhez.
• Időnként pillantsunk rá a HVG kamuoldalakat listázó cikkére! Bár a lista nem teljes – hiszen naponta jönnek létre újabb és újabb, fake newst terjesztő weboldalak -, kiindulási pontnak kiváló lehet, ha gyanúsnak tűnő hír jön szembe velünk Facebookon. (Angol nyelvű cikk esetén pedig a Snopes adatbázisa lehet segítségünkre.)
• A legfontosabb! Értő olvasás, és gondolkodj, mielőtt megosztod!

Legismertebb kamuhírek a koronavírussal kapcsolatban

Összegyűjtöttem néhányat a teljesség igénye nélkül.

1. Az egész csak egy felfújt lufi

Válasz: Nem igaz.

Elmélet: Nem is kell annyira komolyan venni, a karantén is fölösleges. Influenzában is tízezrek hallnak meg, még sincs akkor nagy pánik körülötte.

Válasz: Az érvelés már alapban sem áll túl erős lábakon: az influenzához képest a koronavírusnak nemcsak a fertőzési képessége, de a halálozási aránya is többszörös, főleg 70 év felett. Viszont a karantént és az egészségügyi vészhelyzetet ebben az esetben nem a halálozások száma indokolja, hanem hogy elkerüljük az egészségügyi rendszer túrtelhelését. Ha rövid időn belül hatalmas mennyiségű ember látogatja a kórházakat, olyan kaotikus állapotok alakulhatnak ki, mint Olaszországban, vagy Ecuadorban.

A karanténnal a járvány időben jobban széthúzódik, és egyszerre nem lesz annyi beteg, ami az egészségügy teljesítőképességét jelentősen meghaladja. (Lásd a képen)

2. A koronavírust Bill Gates szabadította az emberiségre

Válasz: Nettó baromság

Elmélet:

• Gates emberei egy tavaly októberi csúcstalálkozón világjárványt szimuláltak koronavírussal, az egykori Microsoft-alapító alapítványa koronavírussal kapcsolatos kutatásokat szabadalmaztató intézményeket támogat 2015 óta,
• nem mellesleg az ő kezében van az a biotech cég, amely a napokban kezdi meg az oltóanyag kifejlesztését,
• a Netflix is mostanában kezdte el új sorozatát a világjárványokról,
• a járvány kínai újévre való időzítéséről nem is beszélve…
• Az elmélet egyes verziói szerint Gates-ék motivációja nemcsak a haszonszerzés, hanem az újraválasztására készülő Donald Trump ellehetetlenítése egy egészségügyi káosz kirobbantásával.

Háttér: 2019 októberében valóban tartottak egy rendezvényt, ahol egy világjárványt szimuláltak, továbbá az is igaz, hogy Bill és Melinda Gates alapítványa korábban adott pénzt a Pirbright Institute-nak – mint sok más, járványokkal és vírusokkal foglalkozó szervezetnek. A Pirbright fent már említett szabadalmának azonban nincs köze a mostani, vuhani koronavírushoz, ráadásul még csak nem is erre a kutatásukra kapták a pénzt Gates-éktől. E két dolog – Gates-ék konferenciája a világjárványokról és a Gates-ék által támogatott szervezet – mellé jött még az elméletbe néhány további, nonszensz állítás is – mint például a most induló Netflix-sorozat, vagy a járvány gyors terjesztésében szerepet játszó kínai újév.

3. Egy neves víruskutató szerint sósvizes öblögetéssel megelőzhetjük a megbetegedést

Válasz: Nem igaz.

Elmélet: Neves víruskutató, Zhong Nanshan szerint létezik egy egyszerű módszer a vírus megelőzésére – mégpedig a sósvizes öblögetés.

Háttere: A szóba hozott Zhong Nanshan orvosi csoportja szerint az állítás orvosilag megalapozatlan, sósvizes öblögetéssel nem lehet megelőzni a betegséget. Az AFP tényellenőrzői az Egészségügyi Világszervezet (WHO) képviselőit is megkérdezték, akik szerint szintén nincs bizonyíték az egyszerű megoldásként hirdetett módszer hatásosságára. A szervezet megelőzési tanácsaiban – ami természetesen nem a kór biztos elkerülését jelenti, hanem csupán a fertőződés esélyét csökkenti – a következőket ajánlja:

• gyakori kézmosás, lehetőleg alkohol alapú, fertőtlenítő hatású szappannal,
• üsszentés és köhögés esetén zsebkendő használat, ami után ismét alapos kézmosás szükséges,
• ázas beteggekkel való kontaktus kerülése,
• lázas megbetegedés esetén orvos felkeresése, a korábbi külföldi utazásokról információ adás,
• élő vagy levágott állatokat forgalmazó piacok elkerülése olyan területen, ahol az új koronavírus már megjelent,
• nyers, vagy nem megfelelően hőkezelt állati eredetű élelmiszer fogyasztásának kerülése.