Nagy-Britannia kétségbeesetten próbálja megállítani a vírust, miközben a gazdasági válságot is nyögi. Több-kevesebb sikerrel.

Szeptember 14-től az angol kormány – növekvő vírusos megbetegedések miatt – új szabályozást vezetett be. 6 főnél többen nem csoportosulhatnak, kivéve Covid-biztos(?) esküvőkön, temetéseken, iskolákban, sporteseményeken, munkahelyeken. A Premier League mérkőzéseken sem lehetnek többen 1000 főnél.

A büntetés mértéke 100 fonttól 3200 fontig terjed.

A rendelet már egy ideje várható volt, ugyanis ha figyeljük az adatokat, Nagy-Britanniában erősen növekszik a megbetegedések száma. Jelenleg olyan napi 3000 körül áll az új esetek száma, ami március-április fordulóján volt utoljára tapasztalható. Legfertőzöttebb területek közé tartozik Közép-Anglia, őket követi Wales, Észak-Írország, és az angol-skót határ környéke.

Szerencsére a halálos áldozatok száma alacsony, azonban ez nem azt jelenti, hogy nem is fog nőni a jövőben.

Fogyóban a teszt kapitány!

Miközben a fertőzöttség szépen lassan „folyik” le Dél-Anglia irányába, a kormány kétségbeesetten igyekszik elejét venni a tavaszi állapotoknak, meglehetősen felemás sikerrel.

Amíg angol kormány szeptember végére napi 50 000-re akarja emelni a tesztelések számát, sokan a tesztelési rendszer szétesésétől tartanak. Az állomások egyszerűen nem bírják már a terhelést, az erre kialakított NHS „Test and Trace” telefonos applikáció sokaknál lefagyott. Sok helyen több mint 10 km-t kell menni egy tesztért, vagy egyszerűen kifogytak a tesztekből.

Nem véletlenül emelte fel a hangját Peter Openshaw, az Imperial College London kísérleti orvostudomány professzora, hogy ha nem lépnek sürgősen, kicsúszik az irányítás a kormány kezéből. Éppen ezért arra kéri a lakosságot, hogy tartsák be az előírásokat.

Ezalatt a lakosság egy jelentős hányada még mindig tesz a szabályokra. Sajnos egyre inkább az a jelenség figyelhető meg a társadalomban, hogy a felelősséget áttolják a fiatalabb generációra, mivel náluk terjed leginkább a a kór. A dolog már odáig elment, hogy a kormány is arra kéri a fiatalokat, hogy "ne öljék meg" a nagyszüleiket. Kevés sikerrel.

A felemás eredmények és az ismét elhatalmasodó járvány miatt már olyan híresztelések is szárnyra kaptak, mely szerint újabb karantén alá fogják venni az országot, vagy hogy este 10 vagy 11 óra után megtiltják az embereknek, hogy kimenjenek az utcára. Hogy ez valóban igaz-e? Nem kizárt, de valószínűleg ez lenne a legutolsó, amit Johnsonék tennének.

Az angol beteg… Még mindig beteg

Annál is inkább, mivel a gazdaság még a tavaszi lezárás terhét nyögi, és a Brexit is már a nyakán van. Az Office for National Statistics (az itteni KSH) szerint a munkanélküliség 4,1%-ra nőtt, és nem úgy néz ki, hogy megállna. A leginkább veszélyeztetett réteg a fiatalok, vagyis a 16-24 éves korosztály. Náluk a munkanélküliség már 13%-os.

A növekedés egyik fő oka, hogy az itteni „furlough scheme” -  a 80%-os állami segítség –, lassan megszűnik, ám a fogyasztás még mindig nem akkora, hogy a cégek meg tudják tartani a munkaerőt. Így vagy elbocsátják a dolgozókat, vagy csökkentett munkaidővel, fizetéssel foglalkoztatják őket.

Nyilván ki lehet találni, leginkább a turisztikai szektor szenvedi meg a válságot, ahol éppen az egyik legnagyobb arányban dolgoznak bevándorlók.

Hogy javulni fog-e helyzet? Aligha. Még a legoptimistább becslések is azt mondják, a munkanélküliség ebben az évben eléri a 9,7%-ot, és a válság előtti szintre 2022-ben állhat vissza. A legsötétebb pedig 13,2%-ot jósol jövőre, 2024-es visszaállási dátummal?

Hogy most melyikre van nagyobb valószínűség, lehetetlen megjósolni. A Brexit itt van a nyakunkon, az is biztosan fog ütni nagyot a gazdaságon, szóval én sem látom olyan kedvezőnek a helyzetet. Az én munkahelyemen is érzem a válságot, a szerződésemet is megváltoztatták. Szóval még örülhetek, hogy van munkám és bevételem.

Azért pozitív jelek is vannak. Érezhetően nőtt az álláshirdetések száma, de azért nem annyi, mint a vírus előtti időkben.

Rövid kitekintő

Még mielőtt temetnénk Nagy-Britanniát, azért érdemes összehasonlítani a többi országgal. Azt nem mondhatnám, hogy olyan jó helyen állna, de azért nem is a legrosszabb. A szomszéd Franciaországban, de még Spanyolországban is duplaannyian betegednek meg naponta.

Meglátjuk mire jutnak az intézkedésekkel. Azonban a lakosság felelőssége még mindig hatalmas, erről már írtam korábban, nem ismételném magam.

Mi újság otthon?

Egyre inkább látszódik, hogy a kormányzati intézkedések egy része teljesen felesleges, és inkább politikai érdekeket, mint szakmai szempontokat vesz figyelembe.

Az egyik ilyen a határzár. A kormány folyamatosan azt sulykolja, hogy a fertőzések főleg külföldi eredetűek, a fő veszélyforrás a behurcolás. Azonban a mérések egyértelműen mutatják, hogy ezen esetek száma elenyésző.

Ahogy a grafikonból is látható, az importált esetek száma ugyan tényező, azonban egyre inkább elenyésző, ahogy haladunk a jelen felé.

És miközben mi, Nyugat-Európában élő magyaroknak folyamatosan teszteltetnünk kell magunkat, hogy végre Magyarországra lépjünk, közben otthon a teljes tranzitforgalom keresztülhaladhat! Sőt a V4 országok állampolgárainak enyhébb feltételeknek kell megfelelniük, ha Magyarországra akarnak jönni, köztük Csehországban is. Abban a Csehországban, ahol az elmúlt napokban robbant be a járvány!

Hogy miért hozták így meg? Valószínűleg gazdasági érdekekből, illetve azért, mert igazából a magyar kormány kezében nincsen semmi hatékony védekezési forma a vírus ellen. Az első hullám idején szerencsére elkerülte az országot a baj, azonban az adatokból lehet látni, hogy a halálozások aránya megbetegedettek között magas volt. Több mint 10%. Ez semmivel sem jobb mint a nyugati országoké!

Eközben a magyar gazdaság egyre katasztrofálisabb helyzetben van. A második negyedévben 13,6 %-al esett a gazdaság, és ezalatt a magyar kormány devizahitelt vett fel. Hogy ez egy egyre csökkenő értékű Ft mellett mit jelent, szerintem nem kell ecsetelnem. Rosszabb esetben akár államcsőd közeli helyzetbe is hozhatja az országot.

Nem kívánok vészmadárkodni, azonban nem jósolok így fényes jövőt az országnak. Az, hogy ebből meg mi lesz igaz? Meglátjuk.