A koronavírus árnyékában özönlenek a román vendégmunkások Nyugat-Európába, hogy betakarítsák a termést. Ami számos kérdést felvet.

Spárga vs. vírus

A spárga népszerű csemege egész Északnyugat-Európában. Annyira, hogy Németországban „fehér aranynak” is becézik, külön fesztivált is rendeznek neki. Azonban ugyanebben az országban 300 000 emberre lenne szükség a zöldséget betakarítani. Ezt a munkamennyiséget ezidáig a román falvakból pótolták.

A koronavírus azonban mindent megváltoztatott. Románia lezárta a határokat, a magyarországi eljárásoknál szigorúbb intézkedéseket vezettek be. Emiatt rengetegen elvesztették munkahelyüket, egyik napról a másikra bevétel nélkül maradt sok család.

Az intézkedések komolyan érintették a szezonmunkásokat is. A helyzet odáig fajult, hogy a német kormány nyomás alá helyezte a románt, hogy a járvány ellenére nyisson légifolyosót és engedje a őket Németországba menni dolgozni - írja a Guardianben Costi Rogozanu román újságíró és Daniela Gabor, az UWE Bristol közgazdász professzora.

A végül a román kormány engedett, ezzel elismerve, hogy egyszerűen nem képes ezeket az embereket ellátni semmilyen támogatással. A spárga legyőzte a világjárványt.

Ami ezután következett már korábban is írtam. Tumultus a kolozsvári reptéren, ahol végül a rendőröknek kellett rendet rakni. Nagyon sokan a közösségi médián keresztül kapták meg a szerződésüket, mások közvetítőkön keresztül indultak el, éjszakai buszjáratokon özönlöttek Kolozsvárra. Nagyon sokan a járvány gócpontjának tartott Szucsáva megyéből.

Nem volt más a helyzet Angliában sem. A farmerek nyomására a kormány külön repülőjáratokat indítottak Romániába, hogy hozzák a vendégmunkásokat.

Egy német farmer elmondása szerint megkönnyebbül, mikor meglátja a „keletieket”. „Legtöbb német korábban sosem dolgozott földeken órákon át, sokan panaszkodnak hátfájásra. A lengyelek, románok erősebbek, ők hajlandóak akár hétvégén, ünnepnapokon is dolgozni.” – mondja.

Kiszolgáltatva

Az idénymunkások és a farmerek is meglehetősen ki vannak szolgáltatva a szituációnak. A közép-kelet európai országok egyszerűen nem tudnak, vagy akarnak támogatást adni a koronavírus miatt a gazdaságból kiesett embereknek, viszont a farmereknek meg égetően kell a munkáskéz, mert a helyiek egyszerűen nem tudják ellátni a munkát.

Az angol példa jól mutatja a kialakult helyzetet: 50000 ember jelentkezett mezőgazdasági munkára, azonban csak 6000 ment el az interjúra. A munkára már csak 900-at vettek fel, amiből 112 jelent meg a farmokon.

Visszatérve a román példára, a másik nagy kérdés, hogy ha a munkások elkapják a vírust, akkor melyik ország egészségügye fogja ellátni őket? Nagy valószínűséggel nem a német, mivel a munkaadók idő előtt visszaküldik őket, mielőtt lejárna az a 115 nap, ameddig kivételt kapnak a német társadalombiztosítás alól.

Vadkapitalizmus felsőfokon

A kialakult helyzet jól példázza mit gondolnak a “keletiekről”. Olcsó, hatékony, produktív munkaerő, és adó szempontjából sem kerülnek sokba.

Európa gazdasági politikája megalkotta a posztkommunista univerzális katonát, akit szabadon, a szezonnak megfelelően át lehet alakítani mezőgazdasági munkásból szociális gondozóvá, vagy ahogy a helyzet kívánja, építőmunkássá.

Európa szlogenje, a “szabad munkaerőáramlás” átalakult egyfajta túlélő migrációvá, mely elsősorban az erős fizikumúak kiváltsága.

Ezek a “katonák” ráadásul nem számíthatnak sem a saját országukra (román engedmény, magyar hazaárulózás), sem az Európai Unióra.

Joggal merülhet fel 10 évvel a csatlakozás után: Ennyi jár nekik csak?

A Guardian szerzője szerint ideje lenne egy más Európát követelni, átalakítani a társadalmi szerződést.

Az európai csatlakozás millióknak biztosított túlélést. De ez nem egy nagyvonalú ajándék. Nyugat-Európa szociális - és élelmiszer ellátása függ kelet-európaiak munkáskezétől.

Eredetiben itt olvasható.