Hova tovább Britannia?

belyeg.pngEgy hónapja, hogy véget ért a Brexit-szappanopera. Bár ez az időszak nem sok, mégis rengeteg tanulsággal szolgált, mely előrevetítette, milyen lehetőségei lesznek az Egyesült Királyságnak a jövőben. Benne nekünk, magyaroknak is.

Hosszú volt az út a megállapodásig Nagy-Britannia és az Európai Unió között. 2016-ban volt a népszavazás, majd rá 3 és fél évre a kilépés, míg az átmeneti időszak egy hónapja fejeződött be. Azonban nem lehettünk nyugodtak, hiszen még napokkal az átmeneti időszak előtt is Demoklész kardjaként ott lebegett a lehetőség, hogy a felek nem egyeznek meg egymással.

Ki járt jól?

Ezt már a kilépés előtt sokan tisztázták már, hogy tulajdonképpen senki sem. Ám igazán csak most kezdenek látszódni a következmények.

Talán azzal lehetne kezdeni, hogy az Egyesült Királyság az Unió elhagyásával a világ egyik legnagyobb piacától lett megfosztva, és egy közepes méretű, kvázi „ütközőállamként” lett beékelve az USA és az Unió közé.

 rc3808ec3517b26639b6c24ed4d780586.jpg

Unió pedig abból a szempontból járt rosszul, hogy az egyik legfejlettebb tagállamát vesztette el, aki nem csak nettó befizető volt, hanem vele együtt az EU politikájának egyik meghatározó alakja. Nem beszélve Londonról, ami az Unió egy pénzügyi központja volt.

Korona közbeszól

Az agyonhangoztatott fennakadások most elmaradtak a határon, bár igaz, ez inkább a koronavírusnak köszönhető, mintsem a bürokráciának. A vírus új mutációjának megjelenésekor Franciaország lezárta határait, az emiatt keletkezett bizonytalanság miatt a nagy szállítmányozó cégek inkább nem is küldték útnak a konténereket. Vámmentesség ide vagy oda, a papírmunka megmaradt, ami majd a jövőben lassítani fogja a áruk mozgását.

A papírmunka csúcsa pedig Észak-Írország lett. Korábban már írtam, hogy szárazföldön a tényleges vámhatár Nagy-Britannia és az Unió között nem az ír-északír határ lett, hanem az Ír-tenger. Ezzel viszont azt érték el, hogy ott is külön regisztrálni kell az átmenő forgalmat.

Skót függetlenség

Múlt héten Johnson Skóciába látogatott, és ennek oka viszonylag egyértelmű. Skócia ismét kilátásba helyezte, hogy újabb népszavazást fog tartani a függetlenségéről.

Ami valós veszélyt jelent a monarchia egységére. 2014-ben ugyanis már tartottak erről egy népszavazást, ott a résztvevők mindössze 55%-a szavazott a királyság mellett, ami nem egy meggyőző fölény. Most, hogy Skócia sem tagja az Uniónak – holott a Brexit népszavazáskor egyértelműen a bennnmaradás mellett foglaltak állást -, a függetlenségi törekvések felerősödhetnek, hogy visszatérjenek a közösségbe.

Ehhez első lépésként az kell, hogy a most is hatalmon lévő Skót Nemzeti Párt (SNP) megnyerje a májusi skót választásokat.

Johnson korábban határozottan elutasította, hogy a kérdésről néhány év különbséggel második szavazást tartsanak. Nézete szerint ilyen horderejű témában még 40 évig nem lenne tanácsos referendumot tartani.

Ennek fényében skóciai látogatása hivatalosan a koronavírus elleni harc jegyében született, ám ő külön kiemelte az együttműködés előnyeit és fontosságát.

b2681741ea678f9a2038dcca00358025.bmp

Mi lesz velünk, magyarokkal?

Azok a magyarok, akik már rendelkeznek letelepedési engedéllyel, szabadon utazhatnak majd az országba, alapíthatnak vállalkozásokat, és élhetik életüket.

Egyébként a kérelem benyújtásának határideje ez év június 30-a.

Akik a Brexit után szeretnének itt dolgozni, azoknak vízumkötelezettség lesz, illetve számos feltételnek kell majd megfelelni a munkavállaláshoz. A vállalkozások létrehozásához nem lesz túl sok akadály, de egy erős pénzügyi háttér biztosan kelleni fog.

Akik csupán látogatóba jönnek, azok vízumkötelezettség nélkül 6 hónapig tartózkodhatnak az országban, szóval a turistautaknak sem lesz gátja.

Nagy vesztese a Brexitnek viszont az Erasmus program. A kilépéssel Nagy-Britannia az Erasmus rendszernek sem lesz a tagja, vagyis az egyetemisták csereprogrammal már nem jöhetnek ide tanulni.

Nagy-Britannia jövője

„Új” országként az Egyesült Királyságnak nem lesz egyszerű dolga a világban. Katonailag és gazdaságilag is „csak” középhatalomként van számontartva, így sok mozgástere nemigen lesz. Azonban vitathatatlanul van egy aduja, amit ha okosan használ fel, akkor megkerülhetetlen tényező lehet sok kérdésben.

Történelmileg Nagy-Britannia korábban egy hatalmas gyarmatbirodalom központja volt, ami mára a múlté, de a függetlenné vált államok egy nemzetközösséget alkotnak az anyaországgal. Ez elsősorban olyan szervezet, amely különböző gazdasági és politikai hátterű államoknak ad lehetőséget a szorosabb, egyenlő alapokon nyugvó kapcsolatra. A velük való viszony szorosabbra húzásával előnyös megállapodások is születhetnek.

A történelemnél maradva Nagy-Britannia hagyományosan egy kereskedő nemzet is. Ezen helyzetét kihasználva Johnson a jövőben valószínűleg egy „global Britain”, vagyis egy a világ minden pontján kereskedő Britanniát fog építeni, ezáltal befolyást szerezni, ahogy most Kína is teszi.

Természetesen a két ország nincsen egy súlycsoportban, ám az angolok vannak már olyan tapasztaltak, hogy képesek fordítani egy ilyen helyzetben is. Volt már rá példa a történelemben.

Viszont ez azt eredményezi, hogy innentől kezdve az előbb említett Kína, valamint az Unió is akár riválisa lehet az országnak, aminek már látjuk a jelét. A festék még meg sem száradt a kilépési megállapodáson, máris az Unió azzal vádolja a vakcinagyártó cégeket, hogy azért nem teljesítik a szerződésben foglalt szállításokat, mert azok másnak adják el.

És a titkos vevők között már ott is van Nagy-Britannia, mint első számú "gyanúsított". Ezért az Európai Bizottság kilátásba helyezte, hogy teljes határellenőrzést vezet be az ír-északír határon.

Végül elálltak a tervtől, de a jövőben ilyen pofozkodásra biztos lehet számítani az Unió és a monarchia között.

Azonban a skót függetlenségi törekvések miatt még az sem biztos, hogy Nagy-Britannia egyáltalán egyben marad. Valami nagyot kell húznia Borisnak a zsebéből, hogy a maradás mellett bírja a skótokat. Ehhez idő kell.

Amiből a legkevesebb van.