Nagy dilemmában voltam, hogy a mostani alanyomat egyáltalán könyves élményeim közé pakoljam, mivel igencsak a határon egyensúlyozik.

Néhány hete nagyot ment a magyar interneten egy londoni lakás ijesztően magas ára. Mellesleg itt is. Erről osztanám meg gondolataimat.

Nagy-Britannia kétségbeesetten próbálja megállítani a vírust, miközben a gazdasági válságot is nyögi. Több-kevesebb sikerrel.

Érdekes, hogy mennyire közel áll ez a hotel a magyarokhoz. Főleg Rejtőhöz.

Ismét emelkedik a megbetegedések száma, az országok lezárták a határokat, utazni már alig lehet. Kétségtelen: A második hullám(évad) elkezdődött. Hogyan tudjuk ezt kezelni, és mi várható a jövőben?

Lassan már egy éve, hogy állást keresek, így elmondhatom, láttam már egy s mást az álláshirdetésekben.  Így most megosztanám, mi az, amitől agyérgörcsöt kapok.

Nem is olyan régen, mondhatni tanácstalanságba süllyedtem a következő könyv kiválasztása kapcsán. Korábban mindig tudtam, mi lesz a következő célpontom, mert éppen arra a témakörre irányult az érdeklődésem. Azonban ez az érdeklődésem „elfogyott”. Majd ráakadtam a Hajóbontókra.

Most a saját bőrömön tapasztalom meg: Ha magyarba jössz, ne légy naiv.

Úgy néz ki, minden nemzetnek megvan a maga háborús énekesnője. Ami nekünk Karády, az az angoloknak Vera Lynn. 4 napja, 103 éves korábban hagyott itt minket.  

Úgy alakult, hogy napokon keresztül azon törtem az agyam, mit kéne írnom, eme "neves" nap alkalmából? Aztán észrevettem egy képet a Facebookon.